nekem nincs semmi sem a bejegyzésben :SS Amúgy ffixerrel, meg a többiekkel mi lett? :S

kedves Urgod :D én egy régi látogatónak mondhatom magam... annak idején a blog virágkorát élte... de most, olyan mélypontba süllyedt a blog, ahonnan még yoda mester se tudná kiemelni... itt nincs is semmi, sztem arra utal, hogy akik még nem adták le a pályázati művüket, azok leadhatják, de könyörgöm, ez a pályázat augusztusi...
am szia, téged még nem láttalak e tájékon :D

@zilllosarkany: akkor én jobb vagyok,mint Yoda mester? XD
Mert én már csináltam ilyet a Star Wars Akadémiával.
Gyakorlatilag azt terveztem anno,hogy bezárom,mert az egész kihalt volt,amikor jött valami sugallat az Erő révén,hogy ne tegyem és összejött!Nem mondom több hónapnyi munka volt,de sikerült legalább hasonlót összehozni,mint régen.Ezzel csak azt akartam megmutatni,hogy a leglehetetlenebb helyzetből is van kiút.

Gyerekek, kezdjetek el postolni, és majd visszatérnek az olvasók :). Ez egy karácsonyi sugallat volt ;).

Nem azert nem irnak mert nincs latogato hanem mert nincs kedvuk csinalni ezt az egeszet! Ezt ffixer is megerositette
, sztem a tobbiek is igy vannak vele.

akkor viszont nem kell csodálkozni, hogy kihalt az oldal

egyértelmű, h kihalt a blog.

theclonewarstortenetek.blog.hu/
ez az én blogom. Nézzetek fel rá, kérlek. Csak argu látogassa eddig. De ha majd ti is látogassátok, akkor majd fellendül a blogom. Am a blogon a saját részeimet olvashatjátok, és értékelhetitek, hogy szerintetek hány %.

Hát,nem tudom én például szívesen átvenném a szerkesztés terhét,ha lenne rá időm...Csak sajnos mostanában abból van a legkevesebb.

@zilllosarkany: hát ami azt illeti már első évad óta járok ide, mert mindig elfelejtettem megnézni a tv-ben a részeket :'D de amúgy jah, nagyon haldoklik az oldal :((

Hát... elég gyenge mostanában a blog.

RIP

Azt hiszem elmondhatom, hogy egyike vagyok a legrégebbi tagoknak, kommentelőknek és látogatóknak egyaránt. Igen, ezt nyugodtan lehet mondani. Én is elveszítettem a blogomat, habár az nem hagyott az emberekben így nyomot. Azért jöttem ide most, hogy lerójam a tiszteletemet. Tudom, hogy teátrális, de azt remélem, hogy enyèm lesz az utolsó szó. Így legalább érezhetem úgy, hogy én hagytam el utoljára a fedélzetet. Tudjátok az utóbbi öt teljes évben fel sem néztem ide. Féltem, hogy ez az oldal tovább él mint az én rövid életű kis krónikám. És féltem attól, hogy nem. Ez az oldal sokáig volt meghatározó az "érettebb" gyerekkoromban. És még így, porosan és elhagyatottan is van a nosztalgiában valami méltóság. Nyugodj békében, kedves blog. Hálás vagyok azért, hogy sok éve Wat Tambor nevére rákeresve ezen az oldalon találtam magamat.
Vége.